Mai történetünk egy kicsit hosszabbra sikeredett. Ennek oka, hogy jobban megvilágítsam azt a hátteret, amelyben a kisember ugyanúgy az ellehetetlenítő rendszer részévé válik, mint főnökeik.
Főhőse Gáncsos (Kisember) András, aki velem szemben, nevéhez hűen cselekedett.
Hajdanában segítséget kért tőlem, de elfelejtette viszonozni …..
Nézzük a történetet!
Gáncsos András kezdő edzőként 2011.12.31.-én regisztrált az általam szerkesztett Futball Tréner újság online felületére, hogy hozzájuthasson az ingyen tartalmakhoz.
2012.07.15.-én megkeresett e-mailben és ismeretlenül is segítséget kért tőlem, hogy jobban megismerhesse a magyar tradíciót.
Az agyamat kellően leszívta az évek során, szakmai párbeszédünket többször, több alkalommal neten keresztül egészen 2016-ig folytattuk.
Ha úgy tetszik, a tudásának egy részét tőlem szedte ingyen, amiért ő pénzt kapott.
Közben a hajdúsági és a szabolcsi vonal teret nyert a magyar labdarúgásban és Gáncsos András immáron „veretes edzői és publikációs múlttal” az edzőképző oktatója lett 2017-ben.
Jelen cikknek nem tárgya, hogy éppen, hogyan döfte hátba Sisa Tibor edzőképző igazgatót, – aki munkát adott neki az MLSZ-ben -, hogy szellemtársainak csináljon helyet az Edzőképzőnél, csak jelezni akartam törtető munkáját.
Írásomban most kanyarodnék rá a konkrét történetre.
2019-ben francia előadó jött kredites képzést tartani a Lurdy ház mozitermébe.
A konferenciára előzetes regisztrációt írt elő az MLSZ.
Úgy gondoltam, mint az MLSZ szerződött kredites oktatója, ez a regisztráció rám nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy korábban sem volt ebből probléma. Így magabiztosan mentem a konferenciára, ahol Gáncsos azonnal jelezte, hogy nem mehetek be.
- De hisz az Edzőképző szerződéses külsős oktatója vagyok! – válaszoltam neki.
- Akkor sem!
- Akkor engedjél be, mint a Futball Tréner újság újságíróját, hogy tájékoztassam az ország edzőit, a legfrissebb szakmai irányvonalról.
- Úgysem mehetsz be!
- Akkor vásárolok egy belépőt, hasonlóan, mint az előttem bemenő x kolléga.
- Te nem vehetsz belépőt!
Gáncsos viselkedése annyira felháborított, hogy két hosszabb e-mailben fejtettem ki nemtetszésemet.
Az e-maileket változatlan formában az alábbiakban közlöm.
1. e-mail:
Üdv András!
Te hajdanában ismeretlenül megkerestél és segítséget kértél tőlem.
Nem irányítottalak a titkárnőmhöz, nem jeleztem, hogy az órabérem mennyi és fizessél a megosztott információimért, ill. a rád szánt időmért.
Úgy gondolom, önzetlenül segítettem neked.
Az a helyzet, amibe ma szerencsére belecsöppentem, ragyogóan rámutatott arra, hogy mikor, kire, hogyan számíthatok.
Ahogy pl. a Szabó Judit (megj: a belépéseket ellenőrző pénzügyi aszisztens) minden gondolata az volt, hogyan tudna nekem segíteni, rólad sütött az, hogy hogyan ne tudj segíteni.
Ami végül is érthető is, hiszen a neved Gáncsos.
Gondolom, hogy a tudásod miatt kerültél az MLSZ-be, így viszont a munkádat félig meddig nekem is köszönheted, mert a globális és funkcionális futballgondolkodás útján indítottalak el.
Ezek után, úgy gondolom, hogy amit ma tettél, – mint egykori tanítóddal szemben -, enyhén szólva is felháborító.
Arról nem is beszélve, hogy mint újságírót egy köztestület által meghirdetett rendezvényre nem engedtél be.
Nem volt meghirdetve, hogy a konferencia zárt és nem sajtónyilvános, hanem te egy személyben döntöttél így.
Még a legnagyobb ellenségem a Mezey sem tudta meggátolni, hogy mint újságíró, ne vegyek részt bármelyik edzőképző konferencián. Mindezt neked sikerült megoldani.
Azzal, hogy nem engedtél be, megfosztottad az edzői társadalom azon részét, aki nem volt jelen, hogy tudáshoz jusson. Tetted azt olyan funkcióban, aki elvileg a tudásmegosztásért felel. Kicsit ellentmondásosnak tűnik a cselekedeted.
Remélem azt a gondolatot, hogy „fogjunk össze a magyar fociért!” többet nem ejted ki a szádon, mert elég álságos lenne tőled. Mert te, aki a tudásmegosztásra esküdtél fel, pont te vagy az, aki meggátoltál, hogy rajtam keresztül tudáshoz jusson a nem résztvevő edzők közössége.
De fogadjuk el, hogy nem engedtél be edzőként, szakíróként, újságíróként és egykori tanítódként sem.
Azonban jelenleg is szerződéses kapcsolatban vagyok az MLSZ-szel, mint külsős oktató.
Ezen indok is kevés volt, hogy beengedjél.
Az már csak hab a tortán, hogy ma szándékosan utaztál rám, mert már mentem a terem felé, amikor hangod lesújtott rám.
Hol a QR kód?
Örülök, hogy a mai esemény létrejött, legalább tisztán látok.
Nagy tisztelettel kérnélek a következőkre!!!
Rendszerezd a tudásodat! Szedd össze, mi van tőlem, mi van a könyveimből!
A továbbiakban, tőlem, semmiféle idézetet, terminológiát, alapfogalmi meghatározást ne használj!
Ne beszélj döntési kritériumokról, ne beszélj alaplevekről, ne mondd el, hogy milyen döntési kritériumok vannak, se védekezés, se támadás esetén. Ne beszélj játékfeladatokról, stílusról, játékkoncepcióról stb. Ne beszélj magyar tradícióról, nem beszélj stílusedzőkről és ne mondd, hogy a foci, döntéshozatalok játéka. Ne ejtsd ki a szádon, hogy rendszerelmélet, folyamatmodellezés.
Minden gondolat, alapfogalom, ami hozzám köthető felejtsd el!
Most már, igencsak sajnálom, hogy hajdanában segítettem neked, mert mára kiderült, „kígyót melengettem a keblemen”.
Üdv F Attila
2. e-mail:
Üdv András!
Úgy gondolom, hogy neked, mint MLSZ alkalmazottnak minden esetben az kéne, hogy vezérleje a gondolatodat, hogy MI A MAGYAR FOCI ÉRDEKE?
Te úgy ítélted meg, hogy nem mehetek be, sem edzőként, sem újságíróként, sem szakíróként, sem MLSZ külsős oktatóként, sem, mint volt tanárod.
Kétségtelen, hogy a szabály az szabály. Erre mindig, minden esetben lehet hivatkozni.
Azonban mindez az én megközelítésemen nem fog változtatni.
Ezért kérésem feléd változatlanul fenntartom.
Minden gondolatot, ami tőlem származik, ne használd fel az oktatásod során. És ez vonatkozik azokra is, ami a Fórián-Turzó anyagban szerepel és személyemhez köthető.
Mert, ha nincs szükség a személyemre a te olvasatodban, akkor a gondolataimra se legyen szükség. Ráadásul úgy, hogy te pénzt keresel vele, én meg aki létrehoztam, nem.
Üdv F Attila